Az amerikai futball játék menete

Az amerikai futball játék menete!

A játék menete

A játék maga két félidőre, és négy negyedre van osztva. Az első és második, valamint a harmadik és negyedik negyed között csak térfélcsere van, a félidőben pedig egy 20 perces szünet. A negyedek időtartama profi mérkőzés esetében 15-15, amatőr és európai mérkőzéseknél - így Magyarországon is - 12-12 perc.

A játék folyamán csak tiszta játékidőt mérnek, így az óra általában csak akkor fut, ha a labda a pályán belül tartózkodik. Ha a labda elhagyja a játékteret, az óra megáll. Ezért lehet, hogy bár a játékrészek összesen csak 60, vagy 48 percig tartanak, a mérkőzés teljes időtartama gyakran a 2,5-3 órát is meghaladja.

A sokfajta pontszerzési lehetőségnek köszönhetően, nagyon ritka a döntetlen a rendes játékidőben, de ha mégis így alakul, speciális szabályok szerint hosszabbítás következik.

A játék kezdete előtt a csapatkapitányok a pálya közepén pénzfeldobással eldöntik, hogy ki melyik célterületet védje, ki kezdje a játékot, és rúgjon, vagy visszahordjon. A félidőt követően ezek a szerepek automatikusan felcserélődnek, ott már nincs pénzfeldobás.

A játék kezdetén a speciális csapatrészek foglalják el a pályát, és következik a kirúgás. A rúgójátékos a földre tett labdát a lehető legmesszebbre próbálja elrúgni, hogy az azt visszahordó-játékos minél messzebb legyen a rúgó csapat célterületétől. Ha a kirúgás túl hosszú lesz, és az ellenfél célterületén ér először talajt, vagy kirepül a célterületről, akkor már nem lehet visszahordani, a támadást automatikusan a saját 20 yardos vonaláról kezdheti a támadó csapat. Ha nem a célterület, hanem az oldalvonal felett hagyja el a pályát a labda, vagy ott gurul ki, akkor az szabálytalan kirúgás, így 15 yarddal előrébb, a saját 35 yardos vonaláról kezdheti a játékot a támadó csapat. Alapesetben viszont onnan, ameddig sikerült a visszahordónak visszafutnia az elkapott labdával.

Ekkor következik a játéknak az a része, ami a legtöbbet látható, aminek ha valaki megérti a lényegét, már szinte profi szurkolóvá is vált.

Pályára lépnek egyik oldalon a támadó, másik oldalon a védő alakulatok és elhelyezkednek a labda két oldalán.

A támadóknak maximum 4 lehetőségük van arra, hogy a labdával legalább 10 yardot, vagyis kb. 9,5 métert megtegyenek. Ha nem sikerül, az ellenfélé a labda. A támadás alatt a labdával lehet futni, vagy lehet dobni is, rúgni viszont nem.  Vagyis legvégső esetben - általában a 4. kísérletnél - előre lehet rúgni a labdát, de az azt jelenti, hogy a támadók lemondanak a további előrehaladásról, és átadják a lehetőséget az ellenfélnek, hogy a lehető legmesszebbről támadhasson.

Ez így egy picit bonyolultnak hangzik, nézzünk mindkét esetre egy-egy példát, hogy érthető legyen.

Az A csapat támad, első kísérlet, még 10yard a távolság az újabb első lehetőségig. A futást választják, az irányító átadja a labdát a futó játékosnak, aki 6 yardot fut előre, mielőtt levinné a földre a B csapat egyik védekező játékosa. A 2. kísérlet következik, már csak 4 yard marad hátra. Passzolást választanak, de a labdát nem sikerül senkinek sem elkapni, így elveszett ez a kísérlet, a labda visszakerül oda, ahonnan elindult, tehát 3. kísérlet, és 4 yard következik. Újabb futójáték, az A csapat futója 8 yardot fut. Tehát adjuk össze. Első futás 6 yard, második passz 0 yard, harmadik futás 8 yard, ez összesen 14 yard. Tehát megvolt a legalább 10 yard, és még 4 kísérleten belül maradtunk, így újabb első kísérlet következik az utolsó futás végpontjától, ahonnan újabb 10 yardot kell legalább megtenni.

Nézzünk egy másik esetet. A harmadik kísérlet, és 4 yardig minden úgy történik, mint az előbb, de ekkor, mielőtt a labda játékba kerülne, a támadó egységből valaki bemozdul, ami szabálytalan, és a csapatot 5 yard területvesztéssel büntetik szabálytalan indulás miatt. Így hátrébb hozzák a labdát, viszont a kísérletet nem veszik el a csapattól, tehát marad a 3. lehetőség, és 4+5 yard, vagyis 9 yard a hátralévő távolság. Ekkor az irányító passzolni szeretne, de nincs szabad ember, és addig vár, míg egy védekező játékos rá nem veti magát 8 yarddal hátrébb, mint ahonnan a labda elindult. A kísérlet elveszett, tehát 4. lehetőség, és 9+8, vagyis már 17 yardot kellene megtenni az újabb első lehetőségig. A támadó csapat úgy dönt, nem kockáztat, ez túl nagy távolság ahhoz, hogy megpróbálják megtenni - mert ha nem sikerül, onnan jön az ellenfél, ahol véget ér az akció -, így beküldik a rúgójátékost, aki elrúgja a labdát mélyen az ellenfél területére. Ezt a labdát a támadó egység már nem szerezheti vissza, hiába ér oda, ha hozzáérnek, véget ér az akció. Így tehát jöhet az ellenfél támadása mélyen a saját területéről.

Hogy ne kelljen ilyen esetekben fejben számolgatni, és mindig lehessen tudni, hogy hányadik kísérlet következik, és meddig kell még menni, az oldalvonal szélén állnak úgynevezett „nyalókás” emberek, idegen szóval "chain crew", akiknek pontosan ez a feladatuk. A narancs-, vagy citromsárga "nyalókák" alul egy pontosan 10 yard hosszú lánccal össze vannak kötve. Mikor első kísérlet van, az egyikük megáll a labda vonalában, a másik pedig kihúzza a láncot, és "nyalókájával" megjelöli, hogy mekkora távolságot kell minimum megtenni. Ők a továbbiakban nem mozdulnak, hacsak meg nincs a minimum 10 yard, mert akkor mindenki arrébb megy, és kezdődik minden elölről. A harmadik tagja a csoportnak egy olyan táblát tart a kezében, amelyek a kísérletek számát (1,2,3 vagy 4) tartalmazza, és oda áll, ahonnan az aktuális kísérlet kezdődik. Vagyis először - mivel minden támadássorozat 1. kísérlet és 10 yarddal kezdődik - egyvonalban van az első "nyalókával", majd az akció végén követi a labdát, és lapoz egyet a tábláján, a következő kísérlet számához. A chain crew –ra pillantva, a mérkőzés bármely részében meg lehet állapítani, hogy pontosan hol is tart a játék.

Nézzünk még felsorolás jelleggel néhány alapvető szabályt, ami a játék menetére vonatkozik:

  • Hátrafelé bármennyiszer, előrefelé viszont csak egyszer lehet passzolni egy akció folyamán.
  • Mielőtt a labdát játékba hoznák, a támadó egységnek mozdulatlanul kell állnia, maximum egy ember lehet mozgásban, de ő sem mozoghat előrefelé. A védelemből viszont bárki mozoghat, akár előrefelé is, de ők sem jöhetnek át a labda másik oldalára.
  • A következő támadás nem onnan indul, ahol földre viszik a támadó játékost, hanem onnan, ameddig előrehaladt a labdával, még ha vissza is tolják több métert.
  • Előre passz esetén, ha a labda hozzáér a földhöz, már nem lehet tovább megjátszani, az akció véget ér.
  • Ha az előre passzt a védelemből kapja el valaki, a játék menete megfordul, tehát az eddig támadó csapat elveszíti a támadás jogát, a labda a védő csapathoz kerül. Ennek neve: "interception"
  • Ha a labdás játékos kezéből kiejti, vagy kiütik futás közben a labdát, akkor azt bárki - akár támadó, akár védő- megszerezheti. Ezt "fumble"-nek hívják.
  • Egy csapatnak egy félidőben három, egyenként 1,5 perces időkérése lehet.
  • A félidők vége előtt a játékvezetők felhívják a figyelmet, hogy már csak két perc van hátra a szünetig, vagy a mérkőzés végéig. Ekkor az időmérés szabálya is kissé megváltozik.

Ezek tehát az alapvető játékhelyzetek, melyek a játék 95%-át teszik ki.

A különböző trükkös játékokat, speciális helyzeteket inkább csak a vérbeli szakértők értik és értékelik, de mivel idehaza minden mérkőzésen van szakkommentátor, és rendszerint a játékvezetők is ki vannak hangosítva, ami nem egyértelmű, vagy nem szokványos, azt mindig részletesen elmagyarázzák a mérkőzés folyamán.

Van is rá idő, mert ebből a leírásból is kiderült, hogy az amerikai football rövid akciók sorozatából épül fel. 5-10 másodperc intenzív játék után közel fél perce van a támadó csapatnak, hogy megbeszélje a következő játék taktikáját.

Ez persze szokatlan lehet az európai sportokhoz szokott szemnek, hogy nem folyamatos a játékmenet, így viszont van rá idő, hogy a nézők megbeszéljék a látottakat a társaikkal, a pompon lányok lejthetnek egy táncot, vagy ki lehet menni egy sörért a hűtőhöz, és garantáltan nem maradunk le semmiről. Ha viszont akció közben tesszük ugyanezt, ne csodálkozzunk, ha csak a pontok változását vesszük észre.

Az amerikai football minden egyes támadásban benne van a pontszerzés lehetősége, éppen ez az, ami annyira izgalmassá teszi. Akár az utolsó pillanatokban is borulhat a papírforma, és csak egyetlen jó futásra, vagy passzra van hozzá szükség.